home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9516 / OPENSO1.CD < prev    next >
Text File  |  1996-02-09  |  11KB  |  170 lines
  1.           @VMitôl nyílt a Unix. Vannak-e más nyílt rendszerek?@N
  2.  
  3.               Åprilis elején ismét összejöttek a unixos világ, a nyílt
  4.           rendszer   magyar  szakértôi,   elkötelezettjei  a   Gellért
  5.           Szállóban, hogy  eszmét cseréljenek  a jelenrôl  és jövôrôl.
  6.           Elsôként @KMichael Tilsont,@N a Uniforum Association elnökét, az
  7.           SCO alelnökét hallhattuk.
  8.               Tisztségeihez  és  tisztjéhez híven  nem  annyira vitára
  9.           ingerlô, mint  inkább a  jelenlévôkben már  amúgy is meglévô
  10.           elkötelezettséget   növelô   elôadásában   több  aspektusból
  11.           világította  meg a  nyílt rendszert  mint fogalmat  és  mint
  12.           informatikai eszközt.
  13.               Megtudhattuk,   hogy   a   nyílt   rendszer   lényege  a
  14.           sokszínûség,  amelyet  azonban egyre  inkább  veszélyeztet a
  15.           monopolizálódás. Azért tartja ezt veszélyesnek, mert a nyílt
  16.           rendszert   mint   fogalmat   véleménye   szerint   éppen  a
  17.           kialakulásának   módjával,   azzal   a   folyamattal   lehet
  18.           meghatározni,   ahogyan  kifejlôdött.   Egy  közösség,   egy
  19.           ágas-bogas fejlesztô társaság -- nem pedig egyetlen  gyártó,
  20.           szoftverház  --  erôfeszítése   hozta  létre.  Az   eredmény
  21.           mélyreható,  a rendszer-architektúrát  is magában  foglalja.
  22.           Fontosnak   tartotta    megjegyezni,   hogy    korántsem   a
  23.           kutatóintézetekbôl kikerülô szabadszoftverrôl van szó, hanem
  24.           a  piacon  megjelenô,  szerzôi  jogvédelemre  igényt   tartó
  25.           termékekrôl,  ahogy  ô  fogalmazta,  egy  egészséges   piaci
  26.           közösség  tevékenységérôl.   Az  egymással   versengô  piaci
  27.           szereplôk erôfeszítése  alakította, fejlesztette,  javította
  28.           az alapvetô szoftvert és a technológiát.
  29.  
  30.  
  31.           @VNyílt-e az MS Windows?@N
  32.  
  33.               Ellenpéldaként a  Microsoft Windowst  hozta föl  Michael
  34.           Tilson. Az -- függetlenül attól, hogy mennyien használják --
  35.           nem  nyílt  rendszer,  mert  egyetlen  cég  fejlesztette, és
  36.           nincsenek egymással a piacon megmérkôzô megvalósításai.  Azt
  37.           a  terméket, amely  uralja a  piacot, a  gyártója nem  fogja
  38.           javítani, változtatni,  hiszen a  vevô rá  van utalva, nincs
  39.           más választása. A Unix-világban viszont van mibôl válogatni,
  40.           s ugyanakkor minden fejlesztô cég,  az SCO, a HP, a  Silicon
  41.           Graphics,  az IBM  és a  többiek egyaránt  meglelik benne  a
  42.           maguk részét, amit alakítanak és fejlesztenek, s  ugyanakkor
  43.           megvan a lehetôségük arra, hogy átvegyék mások eredményeit.
  44.               Michael Tilson szerint éppen  ez a sokféleség az  alapja
  45.           annak,  hogy  ma  a  Unix,  a  nyílt  rendszer  dominálja  a
  46.           léptékváltást,  a  nagyszámítógépes  rendszerek átalakítását
  47.           középgépessé. A Unix uralja továbbá a nagy megbízhatóságú és
  48.           az  integrált   hálózati  rendszerek   piacát,  de   a  Risc
  49.           számítógépeknek is  ez az  alapvetô operációs  rendszerük. A
  50.           kiemelkedô       piaci       sikereket       elérô      nagy
  51.           adatbáziskezelô-gyártók  is  Unix  platformra  adják  el   a
  52.           legtöbb terméket.
  53.               Mindez az elôadó szerint azt mutatja, hogy a Unix  annak
  54.           ellenére nincs bukásra ítélve, hogy sok megfigyelô a Windows
  55.           NT  egyeduralmát jósolja.  Mondták már  ezt az  OS/2-re  is,
  56.           akkor sem jött be. Az NT szerinte egyébként is elsôsorban  a
  57.           Netware pozícióira nézve veszélyes.
  58.  
  59.  
  60.           @VKell-e egységes Unix?@N
  61.  
  62.               Hosszan, részletesen kifejtette az elôadó a véleményét a
  63.           Unix  egységességérôl  és   arról,  vajon  ez   kívánatos-e.
  64.           Szerinte nem. Mindenekelôtt arra hívta fel a figyelmet, hogy
  65.           a teljes egységességhez egyetlen processzor kellene,  hiszen
  66.           a  változatokra  azért  is szükség  van,  hogy  az operációs
  67.           rendszer használható legyen PowerPC, Intel, Motorola, HP  és
  68.           még  számos  más  CPU-n.  Annak  illusztrálására,  hogy   az
  69.           egységesség  nem  feltétlenül  a  tökéletesség  szinonimája,
  70.           ismét  a  Windowst  említette  mint  olyan  rendszert, amely
  71.           minden Unix változatnál több ""General Protection Faults"-ot
  72.           tud produkálni.  Az egység  hiánya szerinte  éppen érdekében
  73.           áll  a   vevônek,  hiszen   így,  amikor   kinövi  az  egyik
  74.           változatot,  könnyen  talál  helyette  hasonlót  a   piacon,
  75.           amelyre  mérsékelt  költséggel  át  tud  állni.  Az egyutas,
  76.           szegényes rendszereket lecserélni jóval költségesebb.
  77.               ùjból  vitába  szállt   azzal  az  állítással,   hogy  a
  78.           Microsoft Windows nyílt rendszer volna. Elismeri ugyan, hogy
  79.           a Microsoft törekvése az operációs rendszer függetlenítésére
  80.           a  processzortól  hasznos, hosszan  dicsérte  a Microsoftot,
  81.           többek   között  azért,   mert  lépéseket   tett  a   TCP/IP
  82.           beépítésére,  de  ez  véleménye  szerint  nem  változtat   a
  83.           lényegen,   azon,   hogy   totális   kontrollt   gyakorol  a
  84.           technológia  fölött, amelyen  a piac  többi résztvevôje  nem
  85.           alakíthat, csak reagálhat.
  86.  
  87.  
  88.           @VLassú-e a fejlôdés?@N
  89.  
  90.               Az  -- ezek  szerint --  egyetlen komoly  versenytársnak
  91.           számító Microsoft emlegetése, a körön kívülre helyezése után
  92.           a  Uniforum  elnöke  a belsô,  a  nyílt  rendszereket érintô
  93.           ""vádat", a fejlesztés  lassúságát vette elô.  Kétféle nyílt
  94.           rendszert határozott  meg, egy  minden másnál  gyorsabban és
  95.           egy  minden  másnál  lassabban  fejlôdôt.  Lassan  alakul  a
  96.           szabványosított  változat, s  a lassúság  vádját éppen  azok
  97.           emlegetik,  akik   a  szabványt   tartják  fontosnak,   arra
  98.           szeretnek építeni.
  99.               A  valóságban  a nyílt  innováció  során van  valamilyen
  100.           technológiai   váz,   s  akörül   sok   elérhetô  referencia
  101.           megvalósítás. Mindig akad egy csomó független  kutatóintézet
  102.           és   szoftvervállalkozás,   ahol   hisznek   a   technológia
  103.           lehetôségeiben, és megpróbálnak kiépíteni valamit a vázon. A
  104.           fejlesztôk  megosztják  másokkal  legalább  egy  részét   az
  105.           eredményeiknek,  s  így  sok  elôremutató  ötletet, eljárást
  106.           hirtelen  széles  körben  kezdenek  használni.  Ezek  azok a
  107.           helyzetek,  amelyek  ösztönzik  a  fejlesztést.  Világszerte
  108.           sokan  dolgoznak  a  felmerülô  problémákon,  bontják  ki  a
  109.           felbukkanó  ötleteket.  Minden  csoport  azzal  foglalkozik,
  110.           amiben  lehetôséget   lát,  és   minden  csoportnak   más  a
  111.           szemléletmódja.    Az    ezekbôl    a    részben   széttartó
  112.           fejlesztésekbôl  kialakuló változatokat  aztán idôrôl  idôre
  113.           összevetik, a  szükségtelen különbségeket  eltüntetik, és  a
  114.           közös  munka  érdekében konszenzusra  jutnak  a fejlesztések
  115.           beépítésében. Ez a  módszer a tapasztalatok  szerint nemcsak
  116.           hogy mûködik, de igen sikeres is.
  117.               Az  innovációs  folyamat  egyik  példájaként   említette
  118.           Michael  Tilson  a  WWW-t,  vagy  World  Wide  Webet,  amely
  119.           egyébként  a  másnapi program  egyik  központi témája  volt.
  120.           Meggyôzôdése, hogy ez a nemzetközi információs hálózat sosem
  121.           nôhetett volna  ilyen gyorsan,  ha egyetlen  cég ellenôrizte
  122.           volna  a  folyamatot.  Szerinte  az,  ahogy  zajlott  a  WWW
  123.           robbanásszerû fejlôdése és elterjedése, pontosan megfelel az
  124.           általa  használt  ""nyílt" fogalomnak.  Visszatérve  a lassú
  125.           fejlôdés problémájához, annak okaként azt hozta fel, hogy  a
  126.           bizottságokban  azok  az  emberek  ülnek,  akik  ülésezni és
  127.           utazni szeretnek, a fejlesztéssel viszont azok foglalkoznak,
  128.           akik dolgozni, cselekedni, a problémákat megoldani.
  129.               A gyors haladást  Michael Tilson szerint  leginkább azok
  130.           akadályozzák  a  bizottságokban, akik  saját  cégük érdekeit
  131.           szem elôtt tartva  igyekeznek megtorpedózni mindent,  amirôl
  132.           azt hiszik, hogy  nekik rossz lesz.  Mivel pedig ez  gyakran
  133.           elôfordul, a bizottsági munka igencsak lassú.
  134.               Végezetül azt  fejtegette, hogy  Unix és  nyílt rendszer
  135.           nem ugyanaz -- bár  az elôadásban mintha ô  is szinonimaként
  136.           használta volna  a két  fogalmat. Mindazonáltal  kifejtette,
  137.           hogy az Openforumot két szempontból is sérti az  összemosás.
  138.           A Unix ugyan az elsô  példája a nyílt rendszernek, és  ez az
  139.           egyetlen  kereskedelmi forgalomban  kapható nyílt  operációs
  140.           rendszer, de nyílt az X  Window, az Internet, a TCP/IP  és a
  141.           Web is. Ezeknek ugyanúgy megvan a maguk osztott  fejlesztési
  142.           tábora.
  143.               A   Uniforum   Association   most   az    önmeghatározás
  144.           újrafogalmazásának korát éli. A világ változik, ma már kevés
  145.           csak a Unixra építeni.  Kétségtelen, hogy a vallott  értékek
  146.           megtestesítôje, centruma a Unix, de fel kell vállalniuk más,
  147.           a nyílt fejlesztési környezettel jellemezhetô technológiákat
  148.           is. ""A szoftveripar erôsen koncentrált, és a Szilikon-völgy
  149.           messze van, de a nyílt rendszernek éppen az a lényege,  hogy
  150.           a világ bármely részérôl érkezô ötleteket, eljárásokat képes
  151.           befogadni. Egy igazán nyílt fejlesztési folyamatban mindenki
  152.           hathat  a  rendszer-architektúrára,  és  részese  lehet   az
  153.           alapvetô  platformok  kialakításának" --  zárta  beszédét az
  154.           elsô elôadó.
  155.               A  téma  megvitatása   során  egy  kérdésre   válaszolva
  156.           hangsúlyozta Michael Tilson, hogy a Microsofttal kényszerûen
  157.           együtt kell mûködni. A  monopólium diktál, nem érdemes  vele
  158.           szembefordulni, ezért az SCO  is inkább azon dolgozik,  hogy
  159.           Unix rendszere  és a  Microsoft asztali  operációs rendszere
  160.           képes  legyen   együttmûködni.  Amikor   egy  hozzászóló   a
  161.           freeware-bôl a piacware-be való átmenet okozta lassulást  és
  162.           drágulást  panaszolta  föl,  Michael  Tilson  válaszában azt
  163.           hangsúlyozta, hogy  aki piacra  fejleszt, annak  egészen más
  164.           követelményeknek  kell  eleget tennie,  mint  annak, aki  --
  165.           felelôsség nélkül -- ingyen bocsátja mások rendelkezésére  a
  166.           programjait. A termék mögötti munkát szükségképpen a vásárló
  167.           fizeti meg.
  168.  
  169.           @KVargha Márton@N
  170.